Ha javaslata van, kérjük véleményét.

Az oldalon még megtalálható:

Magyar előírások

A magyar rendelkezések hatálybalépési menetrendje.

Magyar szervezetek

ISPM15 szerinti (faanyag hőkezelésére) regisztrált hazai cégek
(Az ONTSZ 2006.09.11-i közlése alapján)

Az EU többi országa

A Világ EU-n kívüli országainak előírásai

Kórtan:
A terjedésében gátolni kívánt kór leírása és kapcsolódó ismeretek.

 

Fa csomagolóanyagok hőkezelése

Nemzetközi előírások

A FAO IPPC 2002. márciusában tette közzé az ISPM 15 számú szabványát a "A fa csomagolóanyagok nemzetközi kereskedelmének szabályozási irányelvei"-ról. (Guidelines for regulating wood packaging material in international trade) Az IPPC honlapjáról a szabvány angol, spanyol, francia, arab és kínai nyelven tölthető le pdf formában. Ugyanez magyarul (doc, 94 kb) nem hivatalos fordításban.

FAO = Food and Agriculture Organization = Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete
IPPC = International Plant Protection Convention = Nemzetközi Növényvédelmi Megállapodás

Ezt a bal oldali jelet kell alkalmazni az ISPM 15 szabvány szerint kezelt és tanusított fa csomagolóanyagokon abban az elrendezésben, ahogy a jobb oldali ábra mutatja. (A 2005. II.28. előtt gyártott raklap, láda és hasonlók esetében az IPPC jelet 2007. végéig a harmadik országból érkező áruknál még nem kell megkövetelni, de a kezelést és a többi azonosítót igen.)
A jel nagyobb méretű grafikai állományát letöltheti ISPM_15_logo.tif vagy ISPM_15_logo_nagy.gif néven. (Mindkét állomány 515x1865 pixel, a tif 300dpi és 4,9x15,8 cm, a gif 72 dpi és 18,2x65,8 cm méretet ad nyomtatva. A kapcsolón jobb egérrel kattintva, majd a repülőmenüből a Cél mentése más néven... vaagy a Hivatkozás mentése más néven... funkciót választva az állomány a gépe kiválasztott könyvtárába menthető.)

Az ISPM 15 alkalmazását elsőnek Kína, majd több további távoli ország is előrta az oda beszállított áruk fa csomagolóanyagaival kapcsolatban. A szabványnak megfelelőséget a kiszállító ország nemzeti növényegészségügyi hatósága által az előállítónak kiadott regisztációs számmal is igazolni kell. Ezért e regisztráció lehetősége bekerült a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.17.) FVM rendeletbe a módosító 37/2003. (IV.4.) FVM rendelet által.

A Bizottság 2004/102/EK irányelve (2004. október 5.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv II., III., IV. és V. mellékletének módosításáról

Végül az Európai Únió is megalkotta saját irányelvét: 2004/102 EK számú irányelvét és ezzel az EU területére belépő fa csomagolóanyagok esetében előírta az ISPM 15 alkalmazását. Az irányelv szövege magyarul pdf és html fomában is elérhető az EUR-LEX honlapról.
A 2004/102/EK irányelv 2005. március 1-től hatályos.
EUR-LEX

Magyar előírások

A fából, mint növényi anyagból készült csomagolóanyagokra vonatkozó előírások a növényvédelemi jogszabályokban jelennek meg.
A törvényi keret a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény tartalmazza. A részletszabályok pedig a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló (többször módosított) 7/2001. ( I.17.) FVM rendeletben szerepelnek. (A sok módoítás miatt különösen tanácsos egységes szerkezetű hatályos szöveget alkalmazni.)

A 7/2001. FVM r. legújabb változásait a 62/2005. (VII.8.) FVM rendelet tartalmazza, amely változások - bizonyos kivételekkel - 2005. VII. 23-tól hatályosak. Ezzel a 2004/102 EK irányelv a magyar jog részévé válik. A r. teljes szövege pdf-ben.

Változások 2005. VII. 23-tól és 2006. I. 1-től:
- a faanyagokkal kapcsolatban meghatároz néhány új fogalmat,
- az alaprendelet új, 23. mellékletében a magyar jog részévé teszi az ISPM 15 előírásait,
- a jelet alkalmazni kívánó üzemet a Szolgálat nyilvántartásba veszi és részére egyedi azonosító számot ad,
- rögzíti, hogy csak a megfelelően kezelt fa csomagolóanyagon lehet a jelölést alkalmazni, valamint, hogy hőkezelés esetén a megfelelést az üzemnek akkreditált vizsgáló intézet tanusítványával kell igazolnia,
- a vámhivatalnak szúrópróbaszerűen ellenőriznie kell, és a nem megfelelő áru beléptetését megtagadja.

A fentiek alapján a korábbi szabályok szerint regisztrációs számot kapott cégeknek a megfelelőségük igazolását legkésőbb 2006. január 31-ig a Szolgálathoz be kell nyújtaniuk. (Felülvizsgálat.) 2006. január 1-től a regisztrálást kérő cégeknek pedig eleve először igazolniuk kell az akkreditált vizsgáló intézet tanusítványával a megfelelőségüket.

Mindez természetesen csak azon cégek számára fontos, amelyek termékeit ők maguk, vagy vevőik olyan országba szállítják, ahol az ISPM 15-nek megfelelés igazolása beléptetési feltétel. Az EU ugyanezt követeli meg minden a területre szállítótól a 2004/102 EK irányelvével. Az EU-n belüli árumozgások esetén a fa csomagolóanyagok ilyen fertőtlenítése és annak igazolása nem követelmény.

Az egyes részlet rendelkezések hatálybalépési menetrendjét mutatja az alábbi ábra:

A fentieket a hazai vállalkozások segítéséhez készítete a FAGOSZ. Igyekeztünk a legpontosabban visszaadni a források tertalmát, konkrét esetekben azonban mindig magából a jogszabályból induljon ki. (FAGOSZ titkárság)

Magyar szervezetek

FVM
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Növény és Talajvédelmi Főosztály (Ezt a főosztályt részletesebben bemutató oldal sajnos nincs az FVM honlapján)
A magyar növényvédelmi szakigazgatás története
ONTSZ

Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

A 2004/102/EK irányelv az ONTSZ honlapjáról szintén magyarul. (Azonos a fentivel, ami az EU honlapjáról tölthető le.)
A fa csomgolóanyagok új importkövetelményeinek áttekintése az ONTSZ összeállításában.
A FAGOSZ 2005. április 26-i Konferenciáján Molnár Katalin előadásában (ppt állomány, 1,95 MB) bemutatta a kórt, annak terjesztőjét és a nemzetközi, valamint hazai intézkedéseket a kór terjedésének meggátlására.

FAIMEI, az akkreditált tanusító
FAIMEI: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Anyag- és Termékvizsgáló Laboratóriuma: NYME-FMK-FAIMEI
A FAIMEI eddig (2005. vége) az egyetlen olyan akkreditált vizsgáló hely, amelyik az ISPM 15 szabvány szerinti fahevítéses eljárásokhoz szükséges tanusításokat el tudja végezni.

 

Szervezetek és előírások az EU többi országában

FEFPEB Az Európai Fa Rakodólap és Csomagolóanyag Gyártók Szövetsége
A FEFPEB honlapján a tárgykörben sok hasznos dolog található, köztük egy áttekintő doc állomány a Világ EU-n kívüli részének azon országairól, ahol az ISPM 15 alkalmazásával kapcsolatban van valamilyen előírás. A FEFPEB tag a CEI-Bois-ban (Európai Faipari Szövetség), ahol a FAGOSZ is tag.

- Cseh Köztársaság - Egyesült Királyság (UK) - Franciaország - Görögország - Hollandia - Litvánia - Németország - Olaszország - Svájc* - - -

*Igaz, Svájc nem tagja az EU-nak, de az EU-val élő szerződései alapján a jelen ügy szempontjából is a többi tagországgal gyakorlatilag azonosan viselkedik. Ezért szerepel ezen a lapon ebben a csoportban.

Szervezetek és előírások a Világ EU-n kívüli országaiban

- Japán - Törökország - USA -

A kór, aminek terjedését igyekszik az intézkedés gátolni

A fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelencus xylophilus)
Az egyik leírás szerint: Japánban az 1900-as évek elején jelentős károkat okozott fenyőerdőkben. A fonálférget az USA Missouri államában 1979-ben észlelték először és azóta az ország számos közép-nyugati és közép-keleti államában megjelent, beleértve Észak-Karolinát is. Másik forrás szerint: Először 1934-ben írták le Louisiana államban egy Bogalusa nevű helyen lévő fűrészüzemben, ahol Pinus palustris kékült rönkjében találták. Mára az USA 28 államában előfordul. 1930 előtt Japánban csak egy helyen fordult elő, majd a 40-es években már 34, a 70-es évekre pedig 47 tartományban (prefektúra) fordult elő. Azt tételezik fel, hogy Japánba máshonnét került.
A fonálféreg a szállítóedényekben közlekedik és élettevékenységével eltömi azokat, minek következtében a gazdanövény (a fa) nedvkeringése megáll, a fa pedig kiszárad, kipusztul.
A fonálféreg önmagában nem képes helyváltoztatásra, így terjedése csak igen korlátozott lenne. Ugyanakkor a száradó és kiszáradt fák testébe mélyen "beköltöző" rovarok újszölöttei kirepülésükkor magukkal viszik testükön, felszíni szőrzetükön a fertőzést, ami így már terjedni képes.

A fonalféreg vektorai (terjesztői) a Monochamus genusba tartozó cincérfélék.

A fonalféreg újabb "vektora" a nemzetközi kereskedelem és az ebben elterjedten alkalmazott fa csomagolóanyagok, melyek segítségével a maga a fonálféreg a korábbinál sokkal nagyobb távolságra és sebességgel terjedhet.

A fa csomagolóanyag metilbromidos elgázosítása, vagy hőkezeléses "hevítése" révén az esetleg benne utazó fonalférg és a rovar is elpusztul, így a kór terjedése megakadályozható.

Az érdeklődők részére az alábbiakban felsorolunk néhány olyan honlapot vagy honlap aloldalt, ahol további ismeretek találhatóak.

North-Carolina Cooperative Extension: Pine Wood Nematode (1996)

Plant and Insect Parasitic Nematodes, a University of Nebraska honlapja, ezen belül egy oldal a Bursaphelenchus xylophilus-ról. A legveszélyesebb 15 fonálféreg: Top 15 Nematodes, melyek közt a fenyőrontó az egyik.

Az USA Erdészeti Szolgálata: USDA Forest Sercice honlapján az erdei kártevők között az egyebek kategóriában szerepel a fonálféreg és úgy említik, mint aminek erdészeti kártétele ismeretlen. Ugyanakkor lehet hogy őshoos az USA-ban. Japánban, ahova a fonálférget feltehetően behurcolták, bizonyos erdőállományok akár 20%-át is elpusztította.

Egy elemzés 1999-ből arról, hogy az USA-ból és Japánból Kínába menő import fa csomagolóanyaga milyen kockázatot jelent Kína számára. Az elemzés a kór gyors terjedésének veszélyét jelzi arra az esetre, ha az USA-ból és Japánból származó fa csomagolóanyagok bevitelével szemben nem intézkednek. Ez a jelentés az USA Állat és Növényegészségügyi Szolgálatának honlapján jelent meg.

Néhány fénykép a fonalféreg erdei károkozásáról az EPPO, az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet honlapján. Ugyankkor figyelemre méltó az EPPO honlapján a fonalférgeket, azok adatlapjait és elterjedési térképeit mutató összefoglaló oldal. Itt több térkép is van a Bursaphelencus xylophilus különböző vektori általi terjedéséről. Közülük egy jelent meg Európában, a többi É-Amerikában, Japánban, Kínában létezik.

 

 

Utolsó frissítés ezen a lapon: 2012-04-25 11:08