Drágább, de jobb a passzívház

Amíg Nyugat-Európában egyre több passzív ház épül, addig nálunk csak most kezd e szigorú épületenergetikai szempontú otthonteremtés elindulni. Elterjedését felgyorsíthatja, hogy a jövőben - kormányzati program keretében - állami támogatásban is részesülhetnek a hasonló építkezések.

Egy átlagos lakóépület éves energiaigénye 250-450 kilowattóra/négyzetméter, a passzív házaknál ez az érték mindössze évi 30 kWh, amiből a fűtés kevesebb mint évi 15 kWh. A passzív házaknál fűtő-hűtő rendszer alkalmazása és többletenergia befektetése nélkül, mesterséges szellőztetéssel, a természetes adottságokat kihasználva teremtik meg a komfortos lakás feltételeit. Egy passzív ház szerkezetkész felépítése ugyanakkor becslések szerint 20-30 százalékkal többe kerül, mint egy átlagos minőségű családi házé.

Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívházak Szövetsége (Mapasz) elnöke azonban úgy látja: egy lakóház bekerülési árát nem szabad különválasztani más tényezőktől, hiszen a vételár vagy az építés költsége csak egyik eleme egy otthon értékének. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a fenntartási, üzemeltetési költségekről vagy arról, hogy mennyire őrzi meg értékét az adott lakóépület, és milyen a lakásban élők életminőségét befolyásoló komfortszintje. A passzív ház hőtechnikai adottságainak ugyanis olyan előnyei vannak, amelyek jelentősen emelik a lakótér - hő-, lég-, zaj- stb. - komfortszintjét, így a hagyományosnál jóval egészségesebb életteret nyújtanak a benne élőknek.

Mindezen előnyök és persze a rohamosan emelkedő energiaárak az elmúlt egy-két évben Magyarországon is felkeltették a passzív házak iránti érdeklődést. Elterjedésüket felgyorsíthatja, hogy - a nyugati országokhoz hasonlóan - várhatóan nálunk is vissza nem térítendő állami támogatásra pályázhatnak majd az épületenergetikai előírások szerint épült passzív lakást, házat építők, vásárlók.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KvVM) már dolgoznak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégián (NÉS), amelynek célkitűzései - a kétévenként kidolgozandó - konkrét programokkal valósulnak meg. Ezek fő "vonulatai" a klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxid- és az egyéb károsanyag-kibocsátás csökkentésére s az épületek hőszigetelésének javítására irányulnak. Ez érthető, hiszen az elfogyasztott energia 38 százalékának felhasználója a lakosság, s ennek nagy része az épületek fűtését és a melegvíz-előállítást szolgálja, a belőle származó üvegházigáz-kibocsátás az országosnak pedig egyharmadát fedi le.

Ezért is került előtérbe, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan a jövőben nálunk is kapjanak állami támogatást a lakossági és közintézményi szektorban épülő, valamint a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelését célzó programok, beruházások, mint például a passzív házak, valamint az ezekhez hasonló mértékű energiamegtakarítást lehetővé tevő lakóépületek. Az ehhez szükséges támogatási, illetve pályázati rendszer kidolgozása most folyik, elkészülte május végére várható - tájékoztatta lapunkat Feiler József, a tárca klímavédelmi és energiaosztályának vezetője. Arra a kérdésre, hogy milyen forrásokból fedezi az állam az ehhez szükséges pénzt, az osztályvezető elmondta: a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország az első (kiotói) vállalási időszakban meglévő fölös kibocsátási kvótáit magasabb áron tudja értékesíteni.

Az ebből befolyó pénzt pedig kizárólag az említett célokra lehet felhasználni. A ZBR várható éves bevétele eléri a 7,5 milliárd forintot, és ehhez jön még az említett, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, amely évente várhatóan 3,3-3,7 milliárd forintot tesz ki.

Forrás: NapiIngatlan