Asztalosok, parkettások, ácsok figyelem, 2008-tól: fordított adózás az ÁFA törvény szerint

Az általános forgalmi adóról szóló 2207. évi CXXVII. törvény (2007. XI. 16.) 142. §-át ajánlja a FATÁJ minden olyan faipari vállalkozó, vállalkozás figyelmébe, aki, amelyik ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatást is fog végezni. Úgy tippeljük, hogy 2008. január 1-től a nyílászárókat nem csak legyártó, de be is építő, a konyhabútor készítő és beépítő, a beépített bútor készítő és beépítő, a szálloda és üzletberendezés szállítók és beépítők, a parkettalerakó, csiszoló, lakkozó, a tetőács, lépcső készítő és beépítő (meg biztos más példákat is lehetne hozni) iparosok mind szembetalálják magukat ezzel az újítással.

Az ÁFA törvény most teljesen megújult, új számmal jelent meg a Magyar Közlöny 2007/155. számában november 16-án. E 216 oldalas lapszámban (pdf) az új ÁFA tv. "csak" 69 oldal, előtte több mint 100 oldal az Egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

A dolog lényege, hogy ha a vevő áfaalany, akkor a szolgáltatás eladója nem számít fel áfát, hanem azt az ügylet után a vevő vallja és fizeti be. Ha a vevő magánszemély, akkor minden marad a régiben. Így végül is többletteher nem születik, de az eljárás megváltozik és nagyon oda kell figyelni arra, hogy ki a vevő. Az átállás biztosan nem lesz könnyű és sok hibára lehet számítani.

Az alábbi a törvényi szöveg:

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;
b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;
c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;
d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében;
e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával;
f) az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;
g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti ingatlanértékesítésre az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottaknak is teljesülniük kell.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában - akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.
(5) Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti
a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon,
b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa
a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről.
(6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.
(7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.

A fenti (1) d) szerinti 6. melléklet pontosan felsorol számos fém és egyéb hulladékot VTSZ számmal azonosítva (fa nincs köztük), az (1) b) szerinti szolgáltatások pontos azonosítására azonban hasonló lista SZJ vagy TEÁOR számokkal nincs. Lehet találgatni mindenkinek a saját esetét, pl.: az ingatlan ugyebár nem csak az épület, hanem a telek is, így vélhetően a kertépítés részét képező (kapu, kerítés, pergola, támfal, ...), illetve egyéb kültéri famunkák mint szolgáltatás után is vélhetően hasonlóan kell majd eljárni. Meg persze a számlában meg kell/lehet majd bontani a terméket és a szolgáltatást, az egyik után felszámítva, a másik után pedig elhagyva az áfát.

Amíg a normál adózóknak ez "csak" adminisztrációs és odafigyelési többlet, addig az EVA szerint adózó szállítók kifejezetten rosszul járnak. Az eddigi 100 Ft szolgáltatáshoz +20%áfát számoltak és a 120 Ft bevétel után fizettek 25% EVA-t, megmaradt tehát nekik 90 Ft költségeikre és hasznukra. 2008-ban - a fenti szolgáltatások esetén - 100 Ft-ról adnak számlát és ez után fizetik a 25% EVA-t, így már csak 75 Ft-juk marad ugyanabból az ügyletből. Azonos 100 Ft nettó értékű szolgáltatás számlázása esetén tehát 2008-ban 2007-hez képest a veszteség 15 Ft.

Gyors kereséssel némi háttéranyag a fentiekhez:

csanaad az adoforum.hu helyen: "Szevasztok! Voltam egy adófórumon és semmire sem kaptunk választ. Az előadók szinte menekültek a kérdések elől, miután felolvasták a HVG-ből kimásolt változásokat, jobb esetben a laptopjából kivetitette a törvény szövegét. Nem azt mondom, hogy felkészületlenek voltak, inkább az volt a meglátosom, hogy ők sem értik a forditott adózást, az őstermelők adószám kérését. Pedig ez lett volna a legnépszerübb téma." E nyitógondolatához aztán sokan hozzászóltak.

Az origo.hu 2007-10-03 cikke szerint: "Fordított adózás az áfában azt jelenti, hogy a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany helyett a termék beszerzője, illetve szolgáltatás igénybe vevője lesz az adófizetésre kötelezett. Ezt a technikát a fiktív adóalanyok által elkövetett adócsalás visszaszorítására is alkalmazzák." A kétrészes cikk alaposan körüljárja a témát, érdemes elolvasni, mert foglalkozik a buktatókkal és a problémákkal is.

A vnegyed.hu 10-29 cikkében: Hogy pontosan miért csökkenti a visszaélések számát, ha változtatnak az áfa-fizető személyén, a Pénzügyminisztérium a következővel magyarázza: "az eladó így nem tud eltűnni az áfával - például fiktív adóalanyként -, hiszen azt nem is kapja meg. A vevő esetében pedig, ha levonási joga van, a fizetendő adó ellentételezi a levonható adóját, így a költségvetés felé a szaldója nulla, éppúgy, mint normál esetben."

Ha lesz bárkinek a fatermékek ingatlanon elvégzett szolgáltatással együtt értékesítésével ezen belül a fordított áfával kapcsolatban észrevétele, amit érdemesnek tart a szakközönséggel szélesebb körben is megosztani a FATÁJ jó fórum ennek közlésére. Kérjem írja meg véleményét.

(MM)