Él és virul a készházipar

Több adat is arra utal, hogy áttörés lehet a magyarországi készházipar számára az idei év. Az ágazatot egyelőre alig érintette a megszorításokat követő általános építőipari lassulás, és a piaci szereplők bíznak az energiatakarékossági szempontok felértékelődésében.

Míg a magyarországi építőipar recessziójáról épp a napokban jelent meg egy egészen riasztó adat, a könnyűszerkezetes házakat gyártó hazai cégek legfeljebb a növekedési rátájuk valamelyes csökkenésétől tartanak. A piac több jelentős határszámot is átléphet az idén.

A családi házas építéseken belüli arány 2007-ben - több mint 2 százalékot emelkedve - 12,1 százalék lesz, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének könnyűszerkezet-építő tagozata szerint. (Ez természetesen becslés, de a szerződések hosszú átfutási ideje és a szigorú határidők miatt nem valószínű nagy eltérés.)

Ez azt jelenti, hogy idén 2100 könnyűszerkezetes ház fog épülni Magyarországon a tavalyi 1710 után - így, mint a szövetség által készített, alábbi grafikonon is látszik, a növekedési ütem alig mérséklődik az egy évvel korábbihoz képest. Az építési volumen az előrejelzések szerint meghaladja a 30 milliárd forintot.

Kevesebb családi ház, több könnyűszerkezetes

Az említett részarány növekedésének természetesen az is oka, hogy a családi házas építés visszaszorulóban van. Az ikerházakat is ide soroló ÉVOSZ-statisztika szerint a 2003-as 23 ezres darabszámról mostanra 17 és fél ezerre esett vissza az újak száma.

A Központi Statisztikai Hivatal ennél is kevesebbről tud: tavalyi éves jelentésében 15 ezer új, egylakásos családi házat tüntet fel, az idei év első három negyedévében regisztrált 8800 épület pedig újabb visszaesést enged sejtetni. Sokatmondó adat, hogy a családiház-építés aránya az ezredfordulón még 70 százalékos volt, ma azonban a többlakásos társasházakban épülő otthonok nagyjából ugyanakkora arányt képviselnek.

A statisztikákkal egybehangzó tapasztalatokról számolt be a nemrég megtartott 6. készházvásár kapcsán Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke. A Makész (Magyar Készház) védjeggyel bíró cégek közül - melyek ily módon minőséggarantált termékeket gyártanak - 16 állított ki az 1500 érdeklődő által látogatott eseményen.

Forrás: ÉVOSZ

A tagozat azzal számol, hogy a családi házas építésen belüli részaránya jövőre legalább egy százalékkal nő. A becslés azért ilyen óvatos, mert a kedvezőtlen gazdasági feltételek között általában kivárnak a vásárlók - jegyezte meg Kárpáti József. A Makész-védjegyes házak esetében elmondása szerint 14 százalék körüli volumennövekedést vár a szövetség.

Ha így lesz, az azt jelenti, hogy az ágazatnak csekély megtorpanással kell számolnia az általános építőipari pangás közepette - mindenesetre kisebbel, mint amilyet a támogatások 2002-es megszűnése után tapasztaltak a készházasok, fogalmazott az elnök.

Hozzátette, a jövőre nézvést biztató, hogy Európa azon részén, ahol a könnyűszerkezetes építés sokkal elterjedtebb, mint nálunk, a tapasztalatok szerint még mindig van tere a bővülésnek. Ausztriában, Németországban manapság az új házak 38-40 százalékát húzzák fel ilyen technológiával.

Tőlünk nyugatra könnyebb a készházépítés. Ausztriában előírás, hogy 2010-től az épülő otthonok 25 százaléka úgynevezett passzívház kell legyen (amely négyzetméterenként, évente legfeljebb 15 kWh energiát fogyaszt), amihez az önkormányzatok anyagi segítséget adnak. És ezt az értéket ma csak a készháztechnológiával lehet elérni - mondta az [origo] érdeklődésére a Hartl Haus osztrák gyártó hazai vezérképviseletének ügyvezetője.

Arany Gábor megjegyezte, a takarékosabb energiafelhasználású épületek felhúzása nemcsak a leendő lakóknak éri meg, hanem az államnak is. Emlékeztetett rá, hogy a kiotói egyezményben vállaltak szerint Magyarországnak az 1990-es szinthez képest 2010-re 6 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását. Márpedig az egyik legnagyobb szennyezőanyag-forrás éppen a lakások fűtése, részben a rossz hőszigetelés miatt.

Pluszköltségek nélkül

Érdemes egyébként tisztázni a készház fogalmát: noha gyakorlatilag szinonímaként használatos a "könnyűszerkezetes ház" kifejezéssel, a kettő valójában nem ugyanaz. Magyarországon a könnyűszerkezetesek többsége nem készház, annak ugyanis csak az üzemi körülmények között gyártott elemekből összeszerelt épületet lehet nevezni.

E technológiának többféle előnye van a hagyományos építkezési módokkal szemben. Előregyártott elemekről lévén szó, a kialkudott ár garantált, vagyis a megrendelőnek semmiféle utólagos pluszköltségtől nem kell tartania. Amellett meglehetősen gyorsan számíthat a végeredményre: egy átlagos ház három-hat hónap alatt elkészül, függetlenül az időjárási körülményektől.

A gyártók állítják, pontosságban a legkörültekintőbb falazás sem veheti fel a versenyt a számítógép által vezérelt gépsorok által előállított, majd helyben összeszerelt elemekkel. A falak egyébként - átlagosan 30 százalékkal jobb hőszigetelésük ellenére - vékonyabbak, mint egy normál téglafal, így az azonos méretű ház belső, nettó alapterülete nagyobb.

Nem olcsóbb, és nem rosszabb

Arról azonban nincs szó, hogy - amint azt sokan hiszik - a készház olcsóbb lenne a hagyományosnál. Sok függ az alaktól vagy a tetőkialakítástól, ezért nehéz átlagos árakat mondani, de annyi bizonyos, hogy négyzetméterenként 150-160 ezer forint alatt nehéz minőségi munkát végezni. Nem érdemes 20-30 ezres megtakarításért silányabb anyagokat beépíttetni - vélekedett Arany Gábor.

Az ár azért is érzékeny kérdés, mert azok a "házgyártással" foglalkozó cégek, amelyek rendelkeznek az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. által kiállított Építőipari Műszaki Engedéllyel, rossz szemmel nézik az enélkül dolgozó, többnyire olcsóbb vetélytársakat, és állítják, hogy a technológia rossz itthoni híréért ők felelősek.

Az élettartamot, strapabíróságot illető kritikák minőségi épület esetén valóban nem tűnnek jogosnak (hogy mást ne mondjunk, Ausztriában sok évtizedre tekint vissza a technológia alkalmazása). Egy hátránnyal ugyanakkor meg kell barátkoznia annak, aki készházat vásárol: a fantáziája valamelyest korlátok közé lesz szorítva, hiszen az egyes elemeknek értelemszerűen nincs végtelen számú variációjuk.

Forrás: origo